Primosten
Fekvése
Šibenik központjától légvonalban 16, közúton 30 km-re délre, Dalmácia középső részén, Sibenik és Trogir közt egy mesterséges félszigeten fekszik. Eredetileg egy sziget volt, de a régi fahíd elbontása után a tengert feltöltötték. Mediterrán hangulatú település, sok kis kőház és szűk utcák jellemzik.
Nevezetességei
- A település központjában álló Szent György plébániatemplom első említése 1681-ből származik. Pontos építési ideje nem ismert, de valószínűleg a 16. században építették. Helyén a Gola Glava szigeten már előtte is állt templom, melyet 1485-ben a szigetre való betelepülést követően építettek. A régi templomhoz építették hozzá 1760-ban az új plébániatemplomot, melynek a régi templom a sekrestyéje lett. A templomnak eredetileg öt oltára volt, ezek közül azonban hármat és a főoltárt a II. vatikáni zsinat után 1963-ban lebontották. A főoltárból csak a szentségtartó és a Szent György kép maradt meg.
- A Szent Rókus templom eredetileg az Irgalmas Miasszonyunk és Szent Szpiridon tiszteletére volt szentelve. Ez a kis templom a falakon kívül állt és 1553-ban említik először. 1680-ban bővítették és hálából a pestisjárványtól való megszabadítás emlékére Szent Rókus tiszteletére szentelték fel. 1680-ban és 1686-ban kelt végrendeletekben már Szent Rókus templomként szerepel. Hagyomány, hogy a Nagyboldogasszony napja utáni első napon augusztus 16-án reggel és este összegyűlik Primošten népe, hogy kérje a szentet, hogy védje meg őket valamennyi betegségtől, különösen a múltban oly gyakori fertőző betegségektől.
- Primošten híres kiterjedt szőlőültetvényeiről. A primošteni szőlősorok képe az ENSZ New York-i székházának falán is látható.
- Minden nyáron megrendezik a település híres szamárversenyét.
- Primošten Mala Raduča terét a tíz legszebb horvátországi tér egyikévé választották.
Kultúra
